Noam Chomsky
Az MIT antropológus professzora.
"Ha egy társaságról van szó, el kellene választani az intézményt az emberektől – akárcsak a rabszolgatartót a rabszolgatartás intézményétől." |
 |
Michael Moore
Oscar-díjas dokumentumfilmes, bestseller szerző.
Moore szerint az igazi gond a profitéhség: az óriáscégeknél nem létezik olyan, hogy „elég.” |
 |
Naomi Klein
A NO LOGO (Márkák, Multik, Monstrumok) és a Fences and Windows című könyvek szerzője, a „márkaépítés” jelenségének kutatója.
Klein egyik fő tétele, hogy a piacon már maga a márka a termék. |
 |
Howard Zinn
Történész.
Az Amerikai Egyesült Államoknépének története (A People’s History of the United States) c. könyv szerzője.
,,A fasizmus Európában az óriáscégek segítségével jutott hatalomra” - emlékeztet Zinn. |
 |
Milton Friedman
Nobel-díjas közgazdász.
Bízik az óriásvállalatokban, mégis azt állítja: „Ugyanúgy képtelenség elvárni egy társaságtól a társadalmi felelősséget, mint egy épülettől elvárni azt, hogy szaladjon le a sarki boltba.” |
 |
Mark Barry
A versenyszféra hírszerzési szakértője – magyarul ipari kém.
Lelkiismeretfurdalás nélkül szedi ki csalással vagy ámítással a keresett információkat a vállalati vezetőkből. |
 |
Dr. Vandana Shiva
Fizikus, ökológus, feminista és génmanipuláció-ellenes aktivista.
Valahányszor valaki visszaélt a hatalmával, törvényszerűen megbukott - mondja Shiva. |
 |
Jane Akre
Tényfeltáró riporter volt a Fox tévétásaságnál, amíg el nem bocsátották, amiért a szintetikus szarvasmarha-növekedési hormon veszélyeiről próbálta meg tájékoztatni a közvéleményt. Beperelte a Foxot; előbb nyert, de később formai hibára hivatkozva elutasították a keresetét. |
 |
Ray Anderson
Elnök-vezérigazgató a világ legnagyobb szőnyeggyártó vállalatánál.
Környezetvédelmi megvilágosodás szállta meg, és átszervezte 1,4 milliárdos cégét. |
 |
Joe Badaracco
Az üzleti etika professzora a Harvardon. Hosszú évek óta tanít közgazdaságtant.
Elmondta, hogy a film készítői előtt senki sem szegezte neki ilyen egyszerűen a kérdést: „mi is voltaképpen egy részvénytársaság?” |
 |
Maude Barkow
A Council of Canadians civil szervezet elnöke, a privatizáció-kritika a szakterülete.
Újra kell fogalmaznunk viszonyunkat a természethez és a társadalmatirányító intézményekhez – mondja.
|
 |
Elaine Bernard
A Harvard Business School Munkaerőprogramjának igazgatója.
Az erkölcsöt a piac elé kellene helyezni – mondja. Meg kell húznunk valahol a határt, és meg kell hagynunk néhány dolgot, amire nem tesszük ki az „eladó” táblát. |
 |
Edwin Black
Az IBM és a holocaust című könyv szerzője.
Azt állítja, az IBM technológiája felgyorsította a Holocaustot, és ennek a vállalat vezetői és alkalmazottai is a tudatában voltak. |
 |
Chris Barett & Luke McCabe
Amerika első, „cégek szponzorálta” egyetemi hallgatói.
Elsőként az USA-ban rávettek egy bankot, hogy fizesse ki fejenként 40 000 dolláros tandíjukat.
|
 |
Carlton Brown
Árutőzsde-bróker.
Szerinte az aranykereskedők örültek a szeptember 11-i katasztrófának, mert sokat kerestek rajta. |
 |
Peter Drucker
Az egyik leigismertebb menedzser-guru.
Ismerte Thomas Watsont, az IBM vezérigazgatójáta II. világháború alatt, és beszélt vele az IBM kapcsolatáról a Harmadik Birodalommal. |
 |
Dr. Samuel Epstein
Az Illinois Egyetem Környezetvédelmi és Környezetgazdálkodási Intézetének nyugalmazott professzora.
A rák járványszerű terjedéséért a társaságok nemtörődömségét teszi felelőssé. |
 |
Andrea Finger
A Disney által épített 5 000 lelkes „Ünnepváros” (Town of Celebration) szóvivője.
Finger asszony szerint a Disney-név egyet jelent a biztonsággal, a hagyománnyal, a minőséggel. |
 |
Sam Gibara
A Goodyear Tire jelenlegi elnöke és korábbi vezérigazgatója.
Gibara szerint ma a társaságok erősebbek, mint a kormányok.
|
 |
Richard Grossman
A POCLAD (Program on Corporations, Law and Demokracy) [Társaságok, Jog és Demokrácia Program] alapítója.
A POCLAD párbeszédet kezdeményezett arról, milyen joguk van a társaságoknak a kormányzásra. |
 |
Dr. Robert Hare
Az FBI pszichopata bűnözőkre szakosodott vezető konzultánsa.
„A részvénytársaságok, mint „személyek”, mintaszerű pszichopaták.” |
 |
Gabriel Herbas
Közgazdász, a Bolíviai Állami Egyetem professzora. Véleménye szerint jelenlegi kormányaink csak bábok a részvénytársaságok kezében. |
 |
Lucy Hughes
Alelnök az Initiative Media Rt.-nél, a világ legnagyobb médiafelvásárló vállalatánál.
Az ő nevéhez fűződik pl. a „Nyaggatási tényező” elnevezésű tanulmány, amelyben azt mérték fel, hogy miként vehetik rá a cégek a gyerekeket arra, hogy szüleiket több vásárlásra késztessék. |
 |
Ira Jackson
Igazgató, (Center for Business andGovernment, Kennedy School at Harvard).
A lelkiismeretes kapitalizmus című könyv szerzője. |
 |
Charles Kernaghan
Az amerikai Nemzeti Munkajogi Bizottság igazgatója.
A nyilvánosság elé tárta a Walmart és a Kathy LeeGifford cégek bérmunka-gyakorlatát, és ezzel közismertté tette a „sweatshop” (munkás-nyúzó) visszaéléseket, vagyis a harmadik világbéli munkaerő kíméletlen kihasználását. |
 |
Robert Keyes
A Kanadai Nemzetközi Üzleti Tanácselnök-vezérigazgatója.
Az üzleti világérdekeiért lobbizik a kereskedelmi kérdésekben. Nem szereti használni a „Corporation” szót. |
 |
Mark Kingwell
Filozófus, esztéta, író.
,,A fő kérdés: Hogy tehetnénk a részvénytársaságokat demokratikus elvek szerint elszámoltathatóvá?”
|
 |
Tom Kline
Alelnök a Pfizer Inc.-nél, a világ legnagyobb gyógyszeripari társaságánál.
A kép egy városnézés alkalmával készült, melyen Kline aPfizer által a vállalat brooklyni gyára körül megvalósított emberbaráti kezdeményezésekkel dicsekedett meghatottan. |
 |
Chris Komisarjevsky
A Burson Marsteller-nek, a világvezető PR ügynökségének vezérigazgatója.
Ő az, aki segít a társaságoknak „hallatni a hangjukat”.
|
 |
Dr. Susan Linn
Pszichiáter professzor, Baker Children’s Centre, Harvard.
Élesen elítéli a „Nyaggatási tényező” című tanulmányt, és a gyerekek kialakulatlan elméjével történő visszaéléseket. |
 |
Sir Mark Moody-Stuart
A Royal Dutch Shell korábbi elnöke.
Ő volt az elnök, mikor az óceánba akarták süllyesztenia kiöregedett Brent Spar olajtornyot, és amikor Nigériában Ken Saro Wiwát nyolc aktivista társával együtt a Shell érdekében felakasztotta a helyi katonai diktatúra. |
 |
Robert Monks
A LENS (Institutional Shareholder Services; Intézményes Szolgáltatás Részvényeseknek) szervezet alapítója, a kisrészvényesek jogvédelmének képviselője.
Tucatnyi tőzsdei társaságot igazgatott.
|
 |
Jonathan Ressler
A Big Fat Inc. Igazgatója, ,,titkos marketing”-tanácsadó.
A kampánya által befolyásolt embereket kedélyesen „halakhoz” hasonlítja, akik rákapnak a „márkacsalira”.
|
 |
Jeremy Rifkin
Az Economic Trends alapítvány elnöke.
16 könyvet írt a technikai fejlődés társadalomra kifejtett hatásairól.
|
 |
Anita Roddick
A The Body Shop nevű cég alapítója.
A „társadalmilag felelős” társaságért mozgalom élharcosa. [Csak a tévéváltozatban tűnik fel].
|
 |
Clay Timon
A Landor „márkaépítő” – cég vezérigazgatója.
Ügyfelei közé tartoznak olyan világcégek, mint a Visa, a Fedex, a BP, stb.
|
 |
Irving Wladawsky-Berger
Az IBM technológiai és stratégiai ügyekbenfelelos alelnöke.
Visszautasítja Edwin Black állítását, miszerint az IBM elvesztette volna presztízsét a Holocaust infrastukturális támogatása miatt. |
 |
Michael Walker
Elnök, Fraser Intézet.
A harmadik világban éhbérért végeztetett bérmunka Walker szerint segít a világ szegényeinek, hogy ,,jóllakjanak és egészségesebbek legyenek”. |
 |
Robert Weissman
Szerkesztő, bűnügyi szakértő, a világ nagyvállalatai által elkövetett bűntettekkel foglalkozik.
Egy könyvben összegyűjtve nyilvánosságra hozta a részvénytársaságoknak az emberiség ellen a 90-es években elkövetett
100 legnagyobb bűnét. |
 |
Steve Wilson
Tényfeltáró riporter volt a Fox tévétársaságnál amíg el nem bocsátották egy kollégájával együtt. Az BST / rBGH (szintetikus) szarvasmarha-növekedési hormonveszélyeiről próbálta meg tájékoztatni a közvéleményt. |
 |
Mary Zapernick
A POCLAD (Program on Corporations, Law and Demokracy) [Társaságok, Jog és Demokrácia Program] koordinátora.
A POCLAD párbeszédet kezdeményez az óriáscégek jogáról a társadalomkormányzásra. |
 |
Oscar Olivera
A Koalíció a Víz és Élet Védelméért mozgalom tagja.
A bolíviai környezetvédő bízik a nép „bölcsességének, dühének, és lázadásának” erejében. |
 |
